Kérdés: az, hogy az Isten mindent tud, ismeri a szívünk minden szándékát, minden gondolatunkat, "minden utunkat már előre látta", ez mennyiben befolyásolja a szabad akaratot?
Ez így elsőre furcsának tűnhet, hiszen mennyiben? Semennyiben. Hülye kérdés.
Na, akkor bonyolítsuk: ha én ismerném minden érzésedet és gondolatodat, az mennyire befolyásolna a velem szemben való viselkedésben? Máshogy viselkednél, beszélnél, ha tudnád, hogy jobban tudom, mi játszódik le benned, mint te magad?
Ha az Isten tudta, már a kereszten, haláltusája közepette, hogy én majd megszólok másokat, paráználkodok, hogy évekig dohányzással mérgezem magam, akkor volt nekem más lehetőségem? Hiszen Ő tényleg mindent TUD. Ha a bűneimet már anyám méhében történő fogantatásom előtt is ismerte, akkor mennyire volt ez előre elrendelt, hogy én ezt vagy azt a bűnt megteszem, vagy elkerülöm?
Nem tudom, mennyire jön át, mit akarok boncolgatni. Az utóbbi időben nagyon sokat foglalkoztam ezzel a témával.
Személyes meggyőződésem, hogy a sorsunk nincs megírva. Hogy, bár Ő mindent lát, és mindent tud, de nem befolyásol, nem kényszerít rá se rosszra, se jóra. Úgy gondolom, a szabad akaratom sokkal csorbítatlanabb, mint bármely más dolgom az életben.
Úgy vélem, ha tudatosítanánk magunkban, hogy az Isten SZEMÉLY, nem egy láthatatlan energia mező, és hogy tényleg figyel ránk, talán kevesebb bűnt követnénk el. Ha tudnánk teljesen mértékben tudatosítani magunkban, hogy nem vagyunk egyedül, talán jobban figyelnénk magunkra.
A Római Birodalomban az igazság istennőjét úgy nevezték: Jusztíca. 
Jusztícia szemén kendő van, hogy ne lássa, ki felett ítélkezik, kezében pedig mérleg. Az egyikben az ember bűnei, a másikban az a súly, ami a megbocsátható mennyiséget szimbolizálja.
Isten nem olyan, mint Jusztícia. Ő mindig lát, és nincs kendő a szemén, se kard a kezében. Látja a küzdelmünket, a bukásunkat, a gondolatainkat, érzéseinket. Sokkal tisztábban és igazságosabban ítél, nem személytelenül, egy semleges séma szerint, hanem mindenkit személye szerint.
Ha a szabad akaratból csak a bukásaink és sikereink számítanának, nagy bajban lennénk. De Ő látja a döntéseink mögött rejtőző okokat és okozatokat is.
Hogy jön ez a szabad akarathoz?
Elbukhatunk. Nem áll felettünk senki karddal a kezében, hogy a jó útra kényszerítsen. Ha elbuktunk, megbánhatjuk a bűneinket (ez is szabad akarat). Az Isten pedig képes úgy megadni a bűnbocsánatot, hogy biztosan tudja, hogy újra elkövetünk majd ezt vagy azt... de gyakorlatilag "nem tanulva a saját hibájából", ismét bizalmat szavaz nekünk. Végtelen bizalmat. Képes teljesen semmissé tenni a régi bűneinket (gyónás), újra, és újra... ezért nem befolyásolja szabad akaratunkat az Ő mindent tudása.
Egyiptomi Szent Mária bizonyítéka a szabad akarat hatalmas ajándékának, és az Isten irgalmának is, ami összeforr, és el nem különíthető.
12 éves korától kurvaként kereste a kenyerét. 17 évesen Jeruzsálembe be akart menni egy templomba, de képtelen volt rá. Megbánva életét, 47 éven át vezekelt és böjtölt a pusztában.
Most, ha megnézzük, hogy 5 év paráználkodásnak és 47 év böjtnek mennyi az értéke az igazság valutájában, és kendővel a szemünkön aszerint ítélünk, hogy melyik a nagyobb érték, az egy emberi, jogi igazságosság. Krisztus az igyekezet alapján döntött. Tudta, hogy prostituáltként fog élni 5 évig. De az, hogy nem engedte be a templomba, még nem ítél vezeklésre senkit. Lehetőség. Lett volna más út is, élhetett volna tovább is bűnben, a templomon kívül, hiszen vezeklése alatt se ment templomba.
Nem tudom, mennyire volt ez így érthető. Összefoglalva a csapongó gondolatokat:
A szabad akaratunk annyira biztosított, hogy ha több rossz döntést hozunk mint jót, akkor is van reményünk üdvösségre és megbocsátásra. Szabad akaratunk van akkor is bűnben maradni, ha egyértelmű jelet kapunk... és lehetőségünk van mindent megváltoztatni az eddigi életünkben. Mert az Isten ennek szemlélője a kezdetektől - de nem formálja. Meghagyja nekünk, hogy alakítsuk a sorsunkat, Ő maximum a körülményekbe szól bele. De akkor nagyon hálásak lehetünk érte, mert ilyenek például a csodás gyógyulások.
Elnézést az összeszedetlenségemért, de a szabad akaratom értéke nagyon nagy hatást tett rám, és ez az érzelmi hullám nehezíti a koncentrációt.
Utolsó kommentek