A címet olvasva most biztos valamiféle szekta ellenes írásra számít a kedves olvasó, de nem, nem ez a célom.
Régen a bálványok olyan dolgok voltak, amiket isteni hatalommal ruháztak fel. Szobrok általában. Totemoszlopok, meg hasonló élettelen valamik. A modern korunkban azt szoktuk mondani, hogy életünk bálványai azok, amiket Isten helyébe teszünk. A pénz, a hatalom, a televízió, stb.
Én másik megközelítést szeretnék most elétek tárni.
Nem egy embert láttam már, aki alapvetően katolikus volt. Járt templomba. Néha még gyónt is. Áldozott is néha. A közösségi életben aktívan részt vett. Benne volt az egészben, nem kevésbé mint bárki más. Talán még katolikus középiskolába is járt.
Majd egyik napról a másikra nem jön többet, és bejelenti, hogy ő nem is hisz igazán. Vagy esetleg Istenbe még hisz is, de nem fogadja el olyannak, amilyennek az egyházunk tanítja. Esetleg úgy véli, ő nem elég jó Istennek. Vagy úgy érzi, Istennek nem kell gyónás vagy áldozás. Az is lehet, hogy szimplán nem fogad el dogmatikai kérdéseket, mint pl. hogy az oltári szentség VALÓBAN Krisztus, nem csak jelképezi.
Ezek a példák nem fiktívek, ezekkel én magam is találkoztam már egy-egy ilyen hitehagyott felebarátom esetén. Hogy mi a véleményem róla?
Laus Deo! - Istennek hála!
Hogy miért örülök én ennyire egy ilyen hitehagyásnak? Azért, mert ez sosem volt hit. Ez egy tornagyakorlat volt, méghozzá a rosszabb fajtából.
Borzasztó lehet úgy eljárni a templomba, hogy a szíved mélyén nem hiszel benne. Minden héten ezért korán felkelni, "elcseszni" a hétvégédet, és egy számodra nem létező Valaki előtt hajbókolni... lelkileg borzasztóan megviselheti az embert.
Vajon Isten maga akarná-e, hogy valaki egy hamis hitben élje le az életét? Azt gondolom, semmi esetre sem.
Most jön a logikus gondolat: és akkor jobb, ha nem áldozik?
A Katolikus Egyház tanítása szerint az járulhat Szentáldozáshoz, aki meg van keresztelve, nincs súlyos bűn állapotában, és elfogadja a katolikus tanítást az Eucharisztiáról. (Adott esetben akár protestáns is. Ha valaki nem hiszi, Orosz Atanáz püspök atya beszél erről ITT, 48. perctől érdemes kb. hallgatni a témával kapcsolatban.)
De aki NEM hiszi el pl., hogy az oltáriszentség VALÓBAN Krisztus teste és vére, annak mennyire érvényes a szentség? Miben más egy ilyen "katolikus", mint egy református? Pont az egyház lényegét tekintve semmiben.
Amit hangsúlyozni szeretnék: ez nem baj. Írásomnak pont ez a lényege. Inkább ne kövessen valamit, mint hogy egy hamis hitet kövessen. Akkor még megtalálhatja majd később az igazit. Szent Pálnak is sikerült. Mindenkinek le kell esnie talán a lováról, a saját, külön bejáratú damaszkuszi útján.
Utolsó kommentek